PARADOX-PSZICHOLÓGIA
„Élni annyit jelent mint kapcsolódni – azaz problémáink gyökere a kapcsolatokhoz való viszonyulásainkban rejlik. Vagyis ha megértjük és láthatóvá tesszük kapcsolatainkat mozgató és irányító motivációinkat, teljes egészében átalakíthatjuk életünket. Ehhez azonban tudatunknak forradalmi átalakuláson kell keresztül mennie. Azaz képessé kell válunk gondolataink, cselekedeteink és érzéseink eltorzult folyamatainak látására és felderítésére.”
(Jankai János)
A fenti pár sor hűen tükrözi a Paradox-Pszichológia lényegét. Mely jelentősen eltér az eddig alkalmazott módszerektől, melyek abban fulladtak ki, hogy válts nézőpontot, de ezzel problémáid összessége nem fog megoldódni, csak bizonyos területeken nyomáscsökkentés érhető el vele. Ellentétben, ha megérted cselekedeteidhez való torz viszonyulásaidat, lebontod azokat a hitrendszereket, ideákat melyek ezeket okozzák, felszámoljuk a kettősségeket melyek rejtett módon konfliktusaidat okozzák, akkor megélheted a valódi változás felszabadító érzését.
Az emberiség
a történelem során számos módszert dolgozott ki, mellyel megpróbálta megoldani az emberek gondjait, pszichológiai szükségleteit, de bármennyire is megújultak ezek a módszerek, az élet mégis egy állandó küzdelem maradt. Naponta küzdünk, a párunkkal, a főnökünkkel, a gyerekünkkel, a munkatársainkkal, vagy éppen saját akaratunk érvényre juttatásával. Valójában, viszont ezeket az összeütközéseket ugyanazokkal az eszközökkel, akarjuk megoldani, amivel létrehoztuk.
Bármennyire is hisszük, hogy tanulunk a hibáinkból, előbb, vagy utóbb azon kapjuk magunkat, hogy újabb gondok tornyosulnak előttünk.
Ahhoz, hogy valódi megoldás szülessen, és ne ugyanazon a vágányon közlekedjünk újra és újra, ki kell lépni a sémákból, vagyis le kell szállni a vonatról. Le kell bontanunk az eddig felépített rendszert, és egy új szintre lépni. Ebben segít a Paradox-Pszichológia módszere.
Elménk
életünk során megszerzett tapasztalásainkat eltárolja. Cselekedeteinket, gondolataink határozzák meg, mely nem más mind ezekre az archivált információkra adott válaszreakció. Ezek az eltárolt ismeretekre adott válaszreakciók, életünk számos területén óriási segítségünkre van a fizikai világban. Megállunk a piros lámpánál, körülnézünk a zebrán, vagy épp viszünk magunkkal esernyőt, ha borús az ég. Ugyanakkor mivel gondolataink, a tárolt információkra adott válaszreakció, így sémákon alapul, akár egy algoritmus, és ezért csak meghatározott keretek között képes működni, vagyis a végkimenetel determinálva van.
A séma a fizikai világ kihívásaira tökéletesen alkalmas, és ezért elengedhetetlenné is vált az elme számára. Tudatunk így aztán, ezt áthelyezte a psziché világába is. Ezzel létrehozva azt az állapotot, hogy az a látásmód mely zseniálisan működik a fizikai világban, és a legnagyobb segítségünkre lehet a gyakorlati életben, egyben a pszichológiai szükségleteink terén állandó konfliktusokat generál, és csak részmegoldásokat tud létrehozni.